Nem. Nem vagyok jól.
Főleg, hogy én tényleg próbálkozok nem rá gondolni. El akarok felejteni mindent! Mintha sosem találkoztunk volna. Néha sikerül.
De
mit csináljak, ha egy tökéletesen ugyanolyan szituációba belekerülök,
mint anno vele? Ugyanaz a pattogós parfümárusító, ugyanazzal a parfümmel
és dumával (hogy hú de új, és hú de behozzák Magyarországra harmadáron,
és hogy ez mennyire megéri, jajj de szimpatikusak vagytok, megmutatom a
pénztárcámat, ne mondjátok el senkinek, de csak most csak nektek
odaadom ennyiért, juhú! Csak mondjatok két francia nevezetességet).
Tökéletesen ugyanaz a szituáció. Hogy a francba ne jusson eszembe???
A
másik, hogy a héten valamikor az egyik csoporttársam (monogramja:
Cs.B.) kirakott egy cikket, ami érdekelt, csak nem volt időm megnézni.
És tegnap eszembe jutott, beírtam facebook keresőbe, hogy Cs... és
sajnálatos módon nem őt adta ki... hanem a fantasztikus, romantikus új profilképpel rendelkező
embert, akit minden erőmmel próbálok elfelejteni. És erre megint ott van
a csajával, és egy újabb kép éghetett a retinámban úgy örökre. Ez csak megerősített abban, hogy engem tényleg rohadtul szégyellhetett. Király.
Gondolatok, távozzatok a fejemből! Most.
A blogom címe a Pretty Reckless Miss Nothing című számából származik, amit ugye kétféleképpen lehet értelmezni: I miss nothing/I'm Miss Nothing. És tegnap este bejött shuffleön, és eszembe jutott, hogy (ha a kajadobálós-kombinés klippet nem is) amúgy nagyon érzem a zenét meg főleg a szöveget.
Amúgy nagyon szeretek a bejegyzéseim címének dalcímeket adni. A mai egy My Chemical Romance szám, a tegnapi meg Lindsay Lohan Confessions of a broken heart-jának a szójátéka. Ez valószínűleg csak engem szórakoztat.
Na vissza a stathoz.