Istenem, én most olyan boldog vagyok.
Reggel szokás szerint vártam a metrót Christ. Néztem a hömpölygő tömeget, és vártam, hogy mikor jön már. Hát nem láttam, de jött a metró, ezért metakommunikációval jeleztem, hogy én most felszállok a metróra. De azért még mindig a lépcsőt bámultam.
És egyszer csak hátulról köszöntött. Fogalmam sincs, hogy nem vettem észre. Azért kicsit sem gáz, hogy ott bámulom a lépcsőt, és a mindent látó szemem nem képes észrevenni, hogy életem szerelme elsétál mellettem. Na mindegy.
Utána megszűnt a világ. Minden. Minden Ő. Komolyan, annyira jelentéktelen volt minden. Például, hogy nem szeret. Csak egyszerűen ott voltunk, dumáltunk. Meséltem csomó hülye történetet (Ciliről, életem macskájáról, húgomról, a Facemeshről, stb.), ő is mesélt csomó mindent. Megbeszéltük a tegnapi meccset.
És annyira, de annyira közel volt... Éreztem a csodás lehelettét. Lehetetlen megfogalmazni. És éreztem, hogy nem utál, sőt... Azt hiszem, kicsit flörtöltünk.
Csak egymással foglalkoztunk. Kedves volt, nevetett a meséimen, meg a poénjaimon, én is persze az övéin. Minden érdekel, amit mond.
Az egész nap ennek a fényében telt. Első óra tesi: no problemo. Vele jöttem. Második óra angol: nem emlékszem mit csináltunk. Vele jöttem. Biosz, matek: ?. Magyar: kikaptuk a hétfői dogákat. A nő beszólt a nyelvtanomra. Méghogy nincs olyan szó, hogy hierarchiailag. Am 4/5, 5 lett. Ahhoz képest, hogy nem olvastam...
Francia: <3 maga az óra semmi kül. (Azon kívül, hogy felfedeztem, hogy a franciában van hiátustöltő T-betű). De utána ebédnél odaültünk a B-s fiúk mellé. Az egyik oldalon négy B-s fiú, a másik oldalon négy D-s lány. Tökéletes volt. Amúgy majdnem beültem Chris elé, de akkor Dan túl távol lett volna tőlem. Aztán jöttek a többiek.
Amúgy furcsa volt, hogy:
1. reggel Chris célzott arra, hogy szoktak Peterrel rólam beszélni.
2. ebédnél Peter elkezdi, hogy üljek már oda Chris elé.
Ugye ugye nem képzelem bele? Hogy... le sem merem írni. De lehet, hogy egy icipicit tetszem neki?
És ez tudom, hogy nem számít (bár nekem igen), de lájkolta az állapotomat. Még soha az életben nem volt ilyen.
Szóval <3 hangulatom van. Így megyek most fogorvoshoz is.