Május 5., csütörtök
Lényeg a lényeg, tök jól elterveztem, hogy mit fogok mondani Chrisnek. Reménykedve vártam reggel, hogy mikor találkozunk, de nem tudom, valamiért normálisan elindultam (szóval nem vártam rá). Megérte. Ugyanis nem jött iskolába.
Az egész nap üres volt. Semmire nem emlékszem.
Május 6., péntek
Amikor 5:48-kor csörgött az órám, nagyon hulla voltam. És semmi értelmét nem láttam, hogy kivonszoljam magam az ágyból. Chris beteg volt. Előző nap is fáradt voltam, de felkeltem Chris miatt.
Ezt megbeszéltem magammal, és visszaaludtam. Egy órával később keltem. Anyáék nem piszkáltak - látták, hogy tényleg fáradt vagyok.
Lemaradtam a matekóráról, de egy cseppet sem tudott izgatni.
Amúgy egész jól telt a nap, kipihentebbnek éreztem magam.
Délután Ticiával császármorzsát főztünk, és tisztára vidám lettem. Ha vele vagyok, vagy csak beszélek vele, egyszerűen jókedvű leszek. Annyi bennfentes hülyeségünk van...
Este angolra mentem, és realizáltam, hogy SZOMBATON (igen, most szombaton) nyelvvizsgázom. Most minden szabadidőmet ez veszi el. De ha vége lesz... mondjuk folytathatnám a könyvemet.
Amúgy Wendyvel szóbeliztünk, és bár csak próba volt, de mégis nagyon izgultam. De jók voltunk.
Hétvége
Semmi érdekes. Angoloztam, filmeztem, olvastam, tanultam. Ezt a hétvégét már nagyon vártam. Végre pihi volt, és nem kellett semmit csinálnom.
Kipihentem végre a kirándulást. Nagyon meg szoktak viselni ezek a kirándulások, nem is tudom miért, mert nem feküdtünk (sokkal) később, mint szoktam, és annyira korán sem kellett kelni. És bár Pesten is egész nap járok-kelek, sokkal jobban megérzem ha ugyanezt Pécsett teszem.
Ez olyan, mint a hideg. Ott vidéken sokkal kietlenebb volt, és sokkal jobban fáztam, mint ugyanolyan körülmények közt Pesten tettem volna. És amikor hazajöttem annyira jó idő fogadott, pedig semmivel nem volt másabb, mint Pécsen. Jeges szél, miegymás.
Otthon édes, otthon.
Május 9., hétfő
Ó, és utolértem magam. Szóval ma az egész B-osztály kirándult, de jobb is így. A híres pilisi lent nézték be. Izgi. Na jó, ez álszentség. Ha tudtam volna, és lett volna rá lehetőségem, akkor mentem volna. Annak ellenére, hogy a biosznak ez a része nem igazán nyűgöz le. Szerintem az nem valós tudás, ha valaki bevágja a növényhatározót. Ennyi erővel a telefonkönyvet is bemagolhatná. Megérteni a dolgokat mozgató folyamatokat, na az valami.
[Amúgy a verstanulásról is ugyanez a véleményem.]
A nap jól telt.
Egy kiemelhető esemény: angolon barchobáztunk és húzni kellett, én pedig Vilmos herceg mosolyát húztam, ezt kellett a többieknek kitalálni:
Na viszont most megint sűrű napjaim lesznek a nyelvvizsgáig, de ha lesz valami izgi, tuti írok.