Summer seems to last forever

Az utóbbi egy hétben nagyjából megdőlni látszott a nyári tervem. Komolyan, mindig az van, hogy teljesen eltervezem, hogy mit fogok csinálni, de nem jön össze. Például a munka... -.-
Aztán ott van a VOLT. Ahova nagyon-nagyon szeretnék elmenni. És komolyan anyáék egyszer elengedtek. Vagyis mondjuk 80%-ban elengedtek. Ticiával is ugyanez volt. Mentünk megvenni a jegyeket. Ott volt a nálam a pénz. Erre... drága édes anyáink beszélnek egymással, és ez olyan sikeres, hogy LEBESZÉLIK egymást az egészről.
Én próbáltam anyát meggyőzni. Rengeteg érvet sorakoztattam fel. A vége az lett, hogy összevesztünk. Én összepakoltam, és átmentem aludni Laineyhez. Jó volt, kártyáztunk (hihetetlen módon végre megtanultam a rikikit. Harmadik lettem az ötből), társasoztunk, aztán filmeztünk (Ilyen az élet - cuki és szomorú). Na mindenesetre, ez nem volt egy túl bölcs lépés... Nem mehettem a Múzeumok Éjszakára. Másnapra apától engedélyt kérve elmehettem a Kapcsolat koncertre. Dan, Jen, és Anne, és még két lány az osztályunkból. Őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy valaha is együtt bulizunk, de jó volt. Az osztályközösség tényleg határozottan javult. Ke$ha is egész jó hangulatot teremtett. Nem a kedvenc énekesnőm, de vannak jó számai. (Például ez)



Tök jó programjaim vannak, egyáltalán nem unatkozom. Erre vágytam.
Inkább több nyári tervemet nem írnám (pedig vannak ám!), viszont úgy tűnik, hogy folytatom a könyvem. Úgy tényleg már 160 oldalas. 2 hónapja egy betűt sem írtam, szóval ahhoz képest tök jó haladás.
Na jó, majd jelentkezem.