I'm gonna drive

Hát, telnek a napjaim, békességben, boldogságban.
Elég sokszor találkoztam mozi, vagy ilyesmi keretében a barátaimmal.
Kissé megviselt, hogy nem mehettem VOLT-ra (konkrétan az alatt a négy nap alatt idegbeteg voltam Lajosmizsén). 30 Seconds To Mars, My Chemical Romance...
Na mindegy, ha nincs VOLT, lesz jogsi. Ez így nem logikus, de tényleg teljes gőzzel bevetettem magam a jogsiprojektbe. Az elsősegély nevetségesen könnyű. Mondjuk, ez furcsa, de a tanfolyamon egyértelműen én vagyok a legokosabb. Nem beképzelt akarok lenni, de komolyan olyan sötétek vannak.
Például: Egy pincében meglát a földön egy férfit feküdni a kocsija mellett. Az autó motorja jár. Mit tesz?
És itt ugye az van, hogy szerencsétlen CO-mérgezést kapott, ezért elvesztette az eszméletét. És az oktató kérdezi, hogy miért rossz a CO:
- Mert szennyezi a környezetet -.- (zárt helységben, nyilván)
- Mert mérgező (gratulálok, ismét)
Erre elkezdtem magyarázni a dolog kémiáját, de az már túl sok volt.
Na mindegy. Ekkor úgy döntöttem, hogy nem járok be többé. És online csinálom a tanfolyamot. Holnap bemegyek még gyakorlatra, megtanulok újraéleszteni, azt csá. Kedden vizsgázom.

Hát, a KRESZ sem a világ legnehezebb dolga. Megkaptam az online tanfolyamot, és az első modulhoz tartozó gyakorlásom 84%, a tesztem 94% lett. Bár őszintén nem értem, hogy miért kell definiálni, hogy mi az az éjszaka. Vagy hogy 17 évesen miért kell nekem tudnom, hogy 3 év alatti gyereket, meg 135 cm feletti gyereket hogy szállítanak. Megkérdeztem anyáékat, hogy ők ezt annak idején bemagolták-e, és tudták-e hasznosítani, amikor megszülettem. A válasz:
- Dehogyis. Megkérdeztünk másokat.
Szóval feltételezhetően, ha egyszer eljutok odáig, a rendelkezésemre fognak állni mások.
De őszintén szólva, már annyira szeretnék vezetni.

A tanfolyam mellett könyvet írok aktívan. Pontosabban átírok. Mert amikor elkezdtem írni (egy laza másfél éve), akkor még tök másképpen gondolkoztam, és annyira gyerekes voltam. Meg a szereplők is. Na most két évvel idősebbé teszem őket. 17 évesek, mint én.
Most, hogy a könyvem erősen közelít a 200. oldalához, sikerült rádöbbennem, hogy:
- nemrég (1 hónapja) kiadtak egy könyvet ugyanazzal a címmel
- egy másik könyvben a főszereplők neve, ugyanaz, mint az én főszereplőim neve. Ha ez nem lenne elég, ugyanoda utaznak, ahova az én szereplőim.
- van egy harmadik könyv, amiben a szereplők lelkivilága ugyanolyan, mint az én könyvemben.
Na mindegy. Az egyetlen, ami elmondható, hogy én NEM direkt akartam így. De tényleg... nem mintha valaha is megjelenhetett volna. Csak ez így kissé izé.


Chris hiányzik. Tényleg, és nagyon. Nem tudok aludni néha annyira elfog, hogy látnom KELL. De semmit sem tudok róla. Nem beszéltünk. Hiányzik.

Na most megyek vissza a KRESZ-hez.