Egyszerűen imádom a szünetet.
Leginkább azt, hogy reggel az ágyban fetrenghetek, és kedvemre álmodozhatok. Aztán amikor felkelek, akkor hihetetlenül kipihent vagyok.
A húsvétom kellemesen, családi körben telt. Szombaton apával voltunk mamánál kórházban. Valami gerincműtétje volt, és most lábadozik. Én tényleg imádom mamát, de olyan izé... Most komolyan, amikor apa kedvesen megkérdezte, hogy holnap hozzunk-e valamit, akkor rávágta, hogy négy, azaz négy szem epret, apróra vágva, porcukorral. Mindenkinek ilyen rendeléseket ad le.
Vasárnap Lajosmizsén, anya családjánál voltunk. Tök jó volt. Nagyon bírom az unokatesóimat, és a barátnőiket. Ez furcsa - Budapesten sosem láttam olyat, hogy ennyire szerves része a tini partnere a családnak. Itt három fiú van, mindháromnak van barátnője, és nagyon bírom őket.
Rajmi, a legidősebb, itt él Pesten Mucival a mi régi lakásunkban albérletben.
Roli és Alexa Londonban vannak fél éve - most Skypeon beszéltünk velük. 50 méterre laknak a Temzétől.
Ricsi barátnője Alexa húga, Heni és annyira összeillenek. Ricsinek mindig ismertem a humorát (együtt nőttünk fel), és Heni is tök vicces. Jól elvoltunk.
Tegnap, itt volt a nagypapám, és mivel anya meg Laura Lajosmizsén maradtak, én voltam a háziasszony. Jó voltam.
Viszont ami nem ilyen vidám, hogy szombat reggelre elkezdett fájni a hüvelykujjam. Pont, mint két hete Rachelnek. És azóta folyamatosan fáj. Nem bírom mozgatni, nem bírok írni, és érintőképernyőzni, fésülködni, hajat mosni, és nagyon idegesít. Be van fáslizva, de nem segít. Ma megyek orvoshoz a mozi előtt.
A Csongor és Tündével küzdök, három felvonás már megvan. Hát, nem a szívem csücske, de a Bánk bánnál egy fokkal olvashatóbb.
