Olyan jó, hogy most négy nap szünet van!
Anya a húgommal elment a rokonokhoz vidékre, tehát apával ketten vagyunk itthon. Tegnap sikerült kaját rendelnem. Ma apa a soros. Mondjuk ma amúgy is Ticiaval megyek shoppingolni.
Én abszolút kötődöm a volt osztályomhoz. Hatodikban mentem el, és nagyjából minden héten visszajártam. Az ottani barátaimmal, Ticiaval, Emmával, Gillyvel, és még sok mindenkivel azóta is csomót beszélünk. Ami kicsit rosszul esik, hogy ők egymással nem igazán teszik ezt... Pedig híresen jó osztály voltunk. Mármint voltak. Nyolcadik végén 10 kitűnő tanuló volt, és az igazgató egy negyedórás dicsérőbeszédet mondott róluk a ballagáson. Na mindegy, szóval ma megyek vásárolni.
Tegnap apával megnéztem A gyűrűk urát. Annyira jó ez a fantasy világ. Kidolgozott, mindennek van értelme, a történelem szövi a jövőt a jelenben. Most olvasni is kezdtem. Bánk bánt kéne.
Tudom, hogy ez túl sok számomra, de én is valami ilyesmit akarok létrehozni. Mármint valami ilyen logikusan hihetetlent. Mint a Gyűrűk ura, és a Harry Potter. Az érzelmi világ meg inkább Alkonyatos. A karaktereket meg a saját életemből merítem.
Van egy tök vastag zöld dosszié, amiben leírom az összefüggéseket, meg az egész dolgot ami a fejemben él. Mindig egy lépéssel magam előtt járok. Magát a könyvet ritkábban írom. De most jó rész van. Jen lektorálja nekem.
Nem hinném, hogy valaha kész lesz, vagy megjelenik, nem is ezért írom, de azért jó hinni, hogy valakinek tetszik.