A hétvége semmilyen volt. Voltam angolon, de amúgy semmit nem csináltam Gossip girl nézésen kívül. Olyan felüdülés volt semmit tenni: tök sokat tanultam. És pont ezért tökre kipihentem magam. Még az óraátállítást sem vettem észre.
Tök jó volt reggel suliba menni. Chris és a remény újraéledt. Természetesen nem találkoztam vele... Viszont egy osztálytársammal igen. Van illegális liftkulcsa. Az a nő pedig mögöttünk jött, és majdnem lebuktatott minket. Az fantasztikus lett volna. Na mindegy, szóval magyarral kezdtünk. Egész órás röpdogát írtunk a hülye Bánk bánból. Egész jó lett ahhoz képest, hogy nem olvastam. Valahogy kihangsúlyoztam, hogy mit tudok, és remélem, elrejtettem, hogy mit nem. Ugyanúgy, mint a töri TZ-ben. Amúgy meg tök hidegen hagynak ezek a humán tárgyak. A gáz az, hogy ez senkit nem érdekel. Úgy is le kell érettségiznem belőle.
Reggel kiderült, hogy Chris megint hiányzik. Mondanom sem kell, hogy mennyire rossz kedvem volt. Aztán harmadik óra után egyszer csak ott volt. Föciversenyre ment, ezért ellóghatta az egész napot... A mi versenyzőink persze csak az utsó három óráról mehettek el. B-s mentalitás. (Mint a töriverseny: csütörtökön volt, Wendyt alig akarták elengedni aznap, bezzeg a B-s Peter már a szerdát is megkapta felkészülési napnak -.-') Na mindegy, amikor megláttam ez persze nem tudott érdekelni. Istenem, annyira boldog lettem. És azután végig tök vidám voltam.
Még az sem tört le, hogy feleltem kémiából. Ez a tantárgy fontos nekem. Meg a karrieremnek. És szeretem. Szóval nem sokat tanultam rá (sőt konkrétan óra előtt Jen megemlítette - ennyi), de azért ötös lett. Imádom azt a tanárt. Facebookon van egy rajongói oldala, és már 102 tanítványa csatlakozott. Gyűjtjük az aranyköpéseit.
Óra végén a TZ-t is kikaptuk: nekem lett a legjobb. Nem akarok beképzeltnek tűnni, de ez tényleg fontos nekem. Mindenkinek azt kéne tanulni, amit szeret.
Jahajj, holnapra is tök sokat kell tanulni. De láthatom Christ. Ez mindennél fontosabb.