Friends will be friends

Ma megint remekül indult a napom: Chris sehol... Aztán egy idegesítő ofő 0.óra, egy kémia TZ, aztán uncsi töri, egy fizika, ahol viszont jó kedvem lett. Oké nem voltam túl lojális, de a lényeg hogy az egyik leckét csak én csináltam meg az egész osztályból, és ilyenkor ugye azt kéne, hogy á tanárnő nem is adta fel blabla. De én benyögtem, hogy igenis volt... :)) Na mindegy, nem tört ki ellenem csoportos lázadás, és tényleg jó kedvem lett. Föci a kistanárral (aki öregebb a mi tanárunknál) uncsi, angol egész jó, tesi elmegy.
A délután viszont király volt: először Jennel, Mayjel, Dannel, Annenel, Jókr-vel, Velem, meg még néhány emberrel bent maradtunk filmcímes akasztófázni, és tök buli volt. Aztán pedig egy Ticia, Emma, Lainey találkozó következett. Egész délután a pláza előtt napoztunk, háttérben az indián vuduzene ment, és végig röhögtünk. Ticia ugyanis elhozta a nyolcadikos Mi a rák? füzetet, amiben MINDEN akkor hülyeség benne volt. Én ugye akkor már gimibe jártam, szóval rengeteg mindenről lemaradtam, és mégis... szerves tagja voltam az osztálynak. Szóval nagyon poén dolgok voltak, és... ááá nem tudom leírni a hangulatot. Ismét nosztalgia. Aztán beültünk a Mekibe, ahol Lainey felolvasta az olasz prózamondó versenyre kapott szövegét (még jó, hogy Emma spanyolt, Ticia oroszt, én pedig franciát tanulok), és le is fordította, és hm.. elég kétértelmű volt.
Szóval a nap végére minden jó lett, csak az a gáz, hogy most Tiborc monológot kéne tanulnom, és szinusz függvényt szerkeszteni.