Hulla vagyok.
Tegnap (kivételesen) nagyon jól szervezett volt a Fazekas-nap. Először egy látványos kémia előadásra mentünk, ahol két széken hárman ültünk Jennel és Dannel. De amúgy nagyon király volt. Imádom a kémiát. Azzal kezdődött az egész, hogy egy fehér papírra spriccelt vmit a tanár, és tök szépen kirajzolódott h We <3 Kémia.
Aztán robbantgatott, égetett, színezett a tanár. Én még véletlenül ráöntöttem a Varázstintát Jókr-re xD
A második előadás az Űrkutatás rövid története címet viselte, és szerintem tök érdekes volt, meg amúgy is az előadó szuper volt. Csak May végigdumálta az egészet ('Ezt is tudtam. Most olyan műveltnek érzem magam.'). Bírom, ha ilyen beképzelt.
A következő előadás is nagyon megkapó volt, és körülbelül fél órát tudnék mesélni róla, de annyi a lényeg, hogy megtaláltam álmaim egyetemét. És hogy UNICEF önkéntes leszek.
Délután trutyit csináltam, aztán mentem angolra Wendyvel, aztán ott is aludtam a belvárosban Wendynél. Az Eredendő bűnt néztük (18-as, Angelina Jolie, és Antonio Banderas szerepel benne). Tiszta hülyeség volt. Aztán este csomót dumáltunk.
Ma is volt suli, de mivel senki sem túl boldog a ténytől, hogy szombaton iskolába kell menni, megint programok voltak: a hetedikesnek tartottunk egy irodalomórát, tök édesek voltak, és szemmel láthatóan élvezték, aztán ők tartottak nekünk egy töriórát. Az is jó volt, bár mi közel sem voltunk olyan lelkesek. Mondjuk amikor Jennel, Wendyvel, és Annenel el kellett játszanunk Kolumbusz első találkozását a bennszülöttekkel.
Végül pedig nyelvi délután volt, mi a francia főzőversenyben voltunk érintettek Mayjel és Dannel. Francia reggelit készítettünk croissanttal, a csodás trutyimmal, és tejeskávéval. Amúgy aki megkóstólta, annak ízlett, és végül is a miénk fogyott el legelőbb. Amúgy a hülye B-sek nyertek a tésztából készített Eiffel-toronnyal. Győzni jöttek - győztek. Ez a B-sek mentalitása. Mindenkinél felsőbbrendűnek érzik magukat, és azt hiszik, hogy egy főzőverseny annyira fontos, hogy két hetet készüljenek rá. Chris B-s. Nem volt ott :( Viszont jobb is, hogy nem láttam ott tömörülni a sleppjével. Na jó, tulajdonképpen én is ezt csináltam...
Szóval végre itthon vagyok, és komolyan mindjárt elalszom.
Chris, hiányzol!
